"A rendszeres fogmosás káros hatással lehet a fogakra"
lásd az alábbi filmben!!!!!!!!!!!!
Bejegyzések
A nagy visszatérés
12 éve
2010. március 20., szombat
2010. január 22., péntek
Vakondok
Az alábbiakban egy kísérleti dokumentumfilmet láthattok a budapesti szubkultúráról.
"Egy nyüzsgő metropolis kulturális felszíne alatt is van virágzó, független művészeti élet és léteznek alternatív szabadidős tevékenységek."
Budapesten több százezren tartoznak a szubkultúra művelői közé, az underground életmód művelőit nem tudjuk, figyelmen kívül hagyni, hiszen társadalmunk részévé váltak.
A szubkultúra művelői színesebbé, érdekesebbé teszik világunkat.
"Egy nyüzsgő metropolis kulturális felszíne alatt is van virágzó, független művészeti élet és léteznek alternatív szabadidős tevékenységek."
Budapesten több százezren tartoznak a szubkultúra művelői közé, az underground életmód művelőit nem tudjuk, figyelmen kívül hagyni, hiszen társadalmunk részévé váltak.
A szubkultúra művelői színesebbé, érdekesebbé teszik világunkat.
2010. január 12., kedd
Naplóm 2
Első hét:
Ááááá hamár a szilveszterről megmaradt a cigim akkor azt még elszivom, de többet nem veszek!
Két napon belűl elfogyott az összes cigim, igéretemhez hiven nem is vettem! Gondoltam hogyha más is le tudott mondani csak úgy egyik napról a másikra akkor nekem is menni fog, DE NEM. Kb fél napig birtam "tisztán", de urrá lett rajtam a csábitás hatalma olyannyira, hogy kellet kérjek egy szál cigit. Képzelhetitek (már akik cigisek), hogy milyen jo volt beszivni ujra a nikotinrúd zamatos füstjét. Pár óra mulva már úgy gondoltam arra a szál cigarettára, mint valami gyerekkori emlékre "Úristen milyen rég is volt". Az órák mulásával egyre jobban erősödött bennem az érzés, hogy Úr Isten nem birom, kell még egy utolsó és utána vége, de tényleg kell még egy utolsó. Igy kértem még egy "utolsót" a lakótársamtól.
Este miután hazaértem, elmondtam a barátnőmnek és a lakótársamnak az elhatározásomat. Kissé meglepődve fogadták a dolgot, majd utána bővebben is kifejtettem lemondásom okait. A "kiselőadásom" után megbeszéltük a dolgot, a barátnőm úgy döntött, hogy velem tart a kinkeserves úton. A lakótársam azt mondta, hogy ő is tesz egy próbát de ha nem jön össze, akkor keres más alternativát.
Másnap reggel úgy indultunk suliba, hogy nem fogunk cigizni. Na jó, néha azért kérünk pár slukkot ha már tényleg nagyon nem birjuk. Aznap délelőt három cigiből szivtam párat, és délután vagy kettőből. Ja azt el is felejtettem mondani, hogy egész nap ideges voltam és mindenkivel szörnyen viselkedtem. Időközben kitaláltuk, hogy ha nagyon kivánjuk akkor eszűnk gyümölcsöt azzal pótolva a nikotinhiányt. Aznap este a barátnőmmel ketten megettűnk 1kg narancsot és akárhány banánt :)
A következő nap is ugyanúgy indult, erős elhatározással, hogy ma nem fogok cigizni. A kisértés ismét legyőzött aznap mégtöbbet szivtam :( délután hazaértem a suliból, egy cigimentes lakásba, abban bizva, hogy igy könnyebb lesz megállni cigi nélkül. A lassan múló idő felcsavart mindhármunkat urrálett rajtunk a feszültség, amelyet szétárasztottunk a lakásba, a légkör vibrált körülöttünk. Egy drogelvonó zárkára hasonlitott. Mind azt mondogattuk magunkban, hogy csak pár szivás kellene, csak pár. És akkor eszembejutott, hogy a barátnőm pár éve születésnapjára kapott egy Sumátra-i Candle Light szivart, ami kissé szét volt törve. De mi rávetettük magunkat mint éhező hiénák a tetemre. Kicsit megfoltoztuk az itt, ott megrepedezett szivart cigipapirral, majd nekiláttunk az elfüstöléséhez. Oly mohósággal szivtuk magunkba a megszáradt dohány kesernyés füstjét mind a kisgyerek az életetadó anyatejet.
Ááááá hamár a szilveszterről megmaradt a cigim akkor azt még elszivom, de többet nem veszek!
Két napon belűl elfogyott az összes cigim, igéretemhez hiven nem is vettem! Gondoltam hogyha más is le tudott mondani csak úgy egyik napról a másikra akkor nekem is menni fog, DE NEM. Kb fél napig birtam "tisztán", de urrá lett rajtam a csábitás hatalma olyannyira, hogy kellet kérjek egy szál cigit. Képzelhetitek (már akik cigisek), hogy milyen jo volt beszivni ujra a nikotinrúd zamatos füstjét. Pár óra mulva már úgy gondoltam arra a szál cigarettára, mint valami gyerekkori emlékre "Úristen milyen rég is volt". Az órák mulásával egyre jobban erősödött bennem az érzés, hogy Úr Isten nem birom, kell még egy utolsó és utána vége, de tényleg kell még egy utolsó. Igy kértem még egy "utolsót" a lakótársamtól.
Este miután hazaértem, elmondtam a barátnőmnek és a lakótársamnak az elhatározásomat. Kissé meglepődve fogadták a dolgot, majd utána bővebben is kifejtettem lemondásom okait. A "kiselőadásom" után megbeszéltük a dolgot, a barátnőm úgy döntött, hogy velem tart a kinkeserves úton. A lakótársam azt mondta, hogy ő is tesz egy próbát de ha nem jön össze, akkor keres más alternativát.
Másnap reggel úgy indultunk suliba, hogy nem fogunk cigizni. Na jó, néha azért kérünk pár slukkot ha már tényleg nagyon nem birjuk. Aznap délelőt három cigiből szivtam párat, és délután vagy kettőből. Ja azt el is felejtettem mondani, hogy egész nap ideges voltam és mindenkivel szörnyen viselkedtem. Időközben kitaláltuk, hogy ha nagyon kivánjuk akkor eszűnk gyümölcsöt azzal pótolva a nikotinhiányt. Aznap este a barátnőmmel ketten megettűnk 1kg narancsot és akárhány banánt :)
A következő nap is ugyanúgy indult, erős elhatározással, hogy ma nem fogok cigizni. A kisértés ismét legyőzött aznap mégtöbbet szivtam :( délután hazaértem a suliból, egy cigimentes lakásba, abban bizva, hogy igy könnyebb lesz megállni cigi nélkül. A lassan múló idő felcsavart mindhármunkat urrálett rajtunk a feszültség, amelyet szétárasztottunk a lakásba, a légkör vibrált körülöttünk. Egy drogelvonó zárkára hasonlitott. Mind azt mondogattuk magunkban, hogy csak pár szivás kellene, csak pár. És akkor eszembejutott, hogy a barátnőm pár éve születésnapjára kapott egy Sumátra-i Candle Light szivart, ami kissé szét volt törve. De mi rávetettük magunkat mint éhező hiénák a tetemre. Kicsit megfoltoztuk az itt, ott megrepedezett szivart cigipapirral, majd nekiláttunk az elfüstöléséhez. Oly mohósággal szivtuk magunkba a megszáradt dohány kesernyés füstjét mind a kisgyerek az életetadó anyatejet.
Steadycam Test
Egy délután bukkantam rá a neten, és nagyon lenyűgözött.
Tökéletesen sima és egyenletes mozgást érhetünk el a Glidecam 4000pro és a Smooth Shooter együttes használatával.
A videó önmagáért beszél.
Tökéletesen sima és egyenletes mozgást érhetünk el a Glidecam 4000pro és a Smooth Shooter együttes használatával.
A videó önmagáért beszél.
2010. január 9., szombat
Igy Indult
A Blogomat egy rövid naplóbejegyzéssel fogom kezdeni, amelynek témája egy újévkor tett fogadalom: " lemondok a cigiről mert dragá", de nyugi, mert más cuccokat is fogok feltenni rá.
Szóval a sztorim a mult év végén kezdődöt. 2009 decemberében a hiradók tele voltak azzal a hirrel, hogy a cigi meg fog drágulni, még 10 RON fölé is mehet az ára, ami az igazságot megvallva elég sok. Egy kicsit utánna számoltam, és kijött egy eredmény amitöl elszomorodtam. Én személy szerint napi egy csomag cigit szivok el (Malboro-t, vagy Kentet olykor Dunhill-t) ami 9-10 RON és pár bani, hosszab napokon elmegy napi két csomaggal is. Igy számoltam egy átlagot napi 10 RON csak cigire. Tovább számolva ezt egy hetre 70 RON, egy hónapra 280-300 RON ami barátok között is elég sok, mitöbb egy évre 3600 RON jön ki.
Szerinted MEGÉRI CIGIZNI?
Szerintem nem!
Itt kezdődött az egész, itt gondolkodtam el, hogy mennyire éri meg cigizni, nem azért de én szeretek cigizni,de na ami sok az sok mármint pénz, ebből nyugodtan vehetnék akár egy laptop-ot is vagy egy középkategóriájú tükörreflexes fényképezőgépet.
Nade visszatérve az újévi fogadalmamra, ami konkrétan az volt, hogy megpróbálok lemondani a cigiről vagy legalábbis kevesebbet szivni belőle, megvallom eléggé bátor kijelentés részemről, hiszen 12 éve cigizek és nem olyan könnyü mint mondják.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
